Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Anime manga leírása

 Anime

Anime, (ejtsd: [anime], az „animation” szó rövidüléséből): japán animációs film.

Az anime nem egyetlen stílus vagy műfaj, hanem a japán rajzfilmek összefoglaló neve. Így az elterjedt tévhit ellenére nem csak (sőt, többnyire nem) gyerekek számára készülnek, léteznek könnyű akció, dráma, romantikus, vígjáték-humoros és erotikus, pornográf vagy erőszakos tartalmú animék is, illetve ezek kombinációi, akárcsak az élőszereplős filmek esetében.

Az anime jelenlegi -változó- formájában a mangához képest kissé késleltetve, a második világháború követő zaklatott lelki világú Japánban alakult ki (pl. számos műben megfigyelhető a gombafelhő, pl.: Akira. - ez a rajzfilm a 80-as évek egyik nagy anime disztópiája, amikorra a feszült társadalmi helyzet bizonyos alkotókból fokozott borúlátást váltott ki. Sötét jövőkép, de jól kifejezi, milyen mélyen benne él a japán társadalomban a nukleáris csapástól való félelem. Más rajzfilmek közvetlenül a bombatámadásokat dolgozzák fel, példaképp említve a Barefoot Gen). A japán animáció rajzstílusa a japán képregényművészetből vezethető le.. A manga, mint rajzstílus a hagyományos japán fametszetekre, és tekercsekre rajzolt történetek és kompozíciók stílusát (a sajátosságok nagy részét innen származtathatjuk), valamint az akkori amerikai képregénystílust ötvözte.

Osamu Tezuka tekinthető a műfaj atyának. Első (fekete-fehér) képregényei a megszólalásig hasonlítanak az 1930–1940-es évek amerikai rajzstílusára.

Osamu egy nagyon vizuális forma létrehozásával kísérletezett. A női alakok ábrázolásánál a korabeli amerikai szexideált vette alapul (pl. Betty Boop): nagy kék szemű, szőke és karcsú. Megfigyelhető, hogy ezt a jó és gonosz szereplők közötti megkülönböztetésre is használják, ti. a gonoszoknak keskeny szemük van. Tulajdonképpen a képregény rajzolási stílusát vitték át az animációs filmekbe. A nagyon alacsony költségvetés egészen egyedi animációs stílus kifejlesztését eredményezte, ahol olyan hatáselemeket alkalmaznak, amelyek szinte észrevétlenül kevés rajzolást igényelnek. Így a mozgás illúzióját, annak elképzelhetetlenné nagyításával ábrázolják: a szereplő szinte mozdulatlan, miközben körülötte egy elmosódott háttér kavarog eszeveszetten. Lassításokat alkalmaznak, vagy hatalmas állókép pásztázásával fejezik ki a drámaiságot, a csend és mozdulatlanság által. Eközben Amerikában az egyre precízebb animáció kidolgozásán fáradoztak, és fáradoznak ma is. Így egy új ábrázolás és látásmód, egy új stílus született.

Ekkora, a későbbi években válik el jelentősen a két ország animációművészete. Míg Amerikában (és az általános nyugati konzervatív világban) úgy tekintenek a képregényekre és a rajzfilmekre mint gyermeki szórakozására, addig Japánban mindenki tisztában vele, hogy a műfajnak van egy rétege, amire felnőttes tartalom (és ez nem csak az erőszakra és az erotikára, hanem sokkal inkább a gondolatvilágra értendő) és az egyre filmszerűbb rendezésmód a jellemző. Ennek jó példája a Neon Genesis Evangelion vagy a Szentjánosbogarak temetője (Grave of Fireflies 1988), egy komoly háborús dráma, ami két gyermek tragédiájáról szól, akik elvesztették szüleiket. Az animék manapság világszerte, így hazánkban is rendkívül népszerűek.

 

 

 
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Facebook



Archívum

Naptár
<< November / 2017 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 155482
Hónap: 1355
Nap: 31