Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Japán harcművészet

 

Aikido

Mindenki hallott már róla, de mi is az pontosan?

 

A japán Aikido szót három karakterrel írják, melynek jelentése: az univerzum mozgatóerejével való egyesülés útja (ai: egyesülés, harmónia, azonosulás, szeretet; ki: ôserô, ôsenergia, életerô, vitális energia, szellemi/lelki energia, az összpontosított erô energiája) do: út, mód).

Az aikido egy valódi budo, vagyis harcmûvészet; a japán katonai harci mûvészetek történelmi tradícióiból alakult ki. Komolyan gyakorolva több mint taktika és önvédelmi technikák ismerete: az aikido a lélek tökéletesítésének tudománya.

Az aikidot Ueshiba Morihei fejlesztette ki, akit a világ minden részén több mint egymillió aikido gyakorló O-sensei(Nagy Mester)-ként ismer. Fiatalemberként rendkívüli harcmûvész volt, a kard, a bot, a lándzsa, és a ju-jitsu mûvészetének mestere. De O-senseinek komoly szellemi indíttatása volt, és sokat töprengett a mások fölött aratott gyôzelmen alapuló út haszontalanságán.

Egyszerû életmódjával és kitartó gyakorlással eljutott a megvilágosodás pillanatáig, és leküzdötte dilemmáját. Hosszú meditációitól átalakulva, Ueshiba technikai ügyessége a kifinomultság és bámulatba ejtô erô harcmûvészetében bontakozott ki, amely alapjában különbözik a korábbiaktól.

"Az Aikido titka," írta "hogy összhangban legyünk az univerzum mozgásával és az univerzummal magával." O-sensei úgy tartotta, hogy a budo a szeretet útja, út amellyel le tudjuk gyôzni a konfliktusokat magunkban, és békét teremthetünk a világban, "az univerzum szíve mindenki saját szíve legyen."

Mindig is voltak figyelemre méltó szellemi képességekkel megáldott emberek, de O-senseiúgy tanította, hogy a valódi tudás nem szerezhetô meg pusztán az értelem által. "Ez nem egyszerû teória," mondta. "Ezt gyakorolnod kell."

Minden aikido technika lényege egy stabil, erôs középpont körüli körkörös mozgás. Még akkor is, amikor a technika iránya egyenesnek mutatkozik elôre vagy hátrafelé, közelebbi vizsgálat felfedi, hogy az aikidos mozdulatai valójában körkörösek.

Helyesen végrehajtva néhány technika igen látványos, az ellenfél "elszáll" a levegôben. Mások olyanok, mint egy bûvészmutatvány; kicsi, fürge mozdulatok, amik rögzítik a támadót. Mindkettôt az emelôerô, tehetetlenség, gravitáció, centrifugális és centripetális erôk hatásának használatával valósítják meg. Végül is a támadás saját energiája dönti le a támadót.

Természetesen állóképesség növekedés, hajlékonyság, és izomfejlôdés bekövetkezik a gyakorlás eredményeképpen, de a technikák hatékonysága nem függ a fizikai erôtôl; ezért az aikidot bárki gyakorolhatja korra és nemre való tekintet nélkül.

Karate

 

Eredete

Eredete az időszámítás előtti időkre tehető. A puszta kezes harc rendszerzése és oktatása egészen i. e. 3000-ig nyúlik vissza, amikor Indiában egy Kalpattica nevu rendszer jött létre, amely állítólag a medve, a tigris, a leopárd, a kígyó és a sárkány mozgását utánozta. Az iskola beavatottjai vaspecséttel jelölték meg magukat.
Indiából az V. században Bodhidharma (Daruma) közvetítésével terjedt el ez a rendszer Kínában is, mert o hittéríto körútján azt tartotta, hogy a buddhista vallást fizikai eronléttel is ki kell egészíteni. Kialakult a Chuan-shu és a Shaolin-Chuan, a kung-fu és karate irányzatok két osi alapja.
A kínai eredetu harcmuvészet a helyi önvédelmi módszerekkel kiegészülve vezetett az okinawai karate kialakulásához. A folyamatot nagyban segítette, amikor az 1600-as években betiltották Okinawán a nyilvános fegyverviselést, majd a fegyverhasználatot is a lázadások elkerülése végett. Ekkor még a harci muvészetet Kínai-kéznek nevezték, az üreskéz jelentésu karate szó csak 1894-ben jött létre.
Okinawa szigetén három fo iskola alakult ki, amelyeket helységekrol neveztek el. Ezek a Naha-te (alapítója Higaonna Kanryo), amelyhez tartozó ágazatok a goju-ryuu (Chojun Miyagu) és a shito-ryuu (Kenwa Mabuni), a Shuri-te (Sakugawa, Sionja, Matsumura, Itosu), amelyhez a shotokan-ryuu (Funakoshi Gichin), illetve a wado-ryuu (Hironori Otsuka) tartozik, valamint a Tomari-te, amely ágazatai például az uechi-ryuu vagy a matsubayashi-ryuu. Magyarországon Tomari-te még nincsen.
A Kushido az 1919-ben bejegyzett Goju-ryuu, kemény-lágy stílus 1989-ben alapult oldalága. Alapítója és vezetoje a magyar származású Rony Kluger kanchoo, a Magyar Kushido Karate Szövetség vezetoje pedig Miskolczi Attila shihan.

Edzések és övvizsgák

Edzések menetét hagyományos „rituálés” rend szabja meg. Elején és végén rangsor szerinti sorakozó, rövid meditáció senzaiülésben, meghajlás, gyakorlatok között szintúgy. Ezek és az alapvezénylés (néha hibásan használt) japán szavak segítségével történik. (pl.: számolás, testrészek nevei). Maguk a gyakorlatok négy fobb csoportba oszthatóak, bemelegítés-lazítás, erosítés (felüléstol az ugrókötélen át a súlyzóig), mozdulatok-formagyakorlatok (katák) gyakorlása, küzdelem. Néha ezek kiegészülnek fegyveres motívumokkal is. (kard, bot, nunchaku, tor).
Edzésen karate pólót, nadrágot és övet kell viselni, de a felsorésszel is kiegészített gi csak vizsgán kötelezo. A feketeövesek testülete elott tett vizsgákat néhánynapos edzotábor elozi meg, ami lehet vidéki bentlakásos (többnyire nyáron) vagy bejárós. A vizsgák közösen végrehajtott mozdulatsorokból, páros gyakorlatokból, négyesével-ötösével bemutatott katából, majd elméleti kérdésbol állnak, amely nem tudása mindenképp bukást jelent. Magasabb szinten mindez küzdelemmel is kiegészül. Alapvetoen 10kyuu tanulófokozat van, visszafelé számolt értékkel, aztán 10 rendesen számolt mesterfokozat, dan. De a Kushido ezt az egyszeru felállást megbonyolította óvodás, gyerek és felnott fokozatok bevezetésével. A letett vizsgák így nem feltétlenül érnek egy egész kyuut, hanem több, akár 3-4 is tartozhat azonos kyuuhoz. A vizsgákat övre varrt csíkok jelzik. A rendszer a következo: óvodás (prekaratedo, 7-8 éves korig): fehéröv 1-10 sárga csík, gyerek: fehéröv 1-5 kék csík, narancsöv 1-5 kék csík, kéköv 1-5 fehér csík, lilaöv 1-5 fehér csík, felnott (16-18 éves kortól): fehéröv 1-4 piros csík, zöldöv 1-3 piros csík, barnaöv 1-3 piros csík, feketeöv 1-10 dan. Természetesen, gyerekek esetében a fokozatok érték szerint átválthatók, elérve a következo korosztályt nem kell elölrol kezdeni a vizsgázást. A vizsgák eleinte négy hónaponta, késobb félévente tehetok le.

 
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Facebook



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 154082
Hónap: 1181
Nap: 31